Krakkó főtere

Krakkó főtere
Krakkó főtere a Mária-templom tornyából - fotó: Michał Bzowski

2016. október 19., szerda

Andrzej Wajda temetése

Kép a Hamu és gyémánt c. filmből - forrás: Cyfroteka.pl
"Csak hamu marad, hogy hulladék gyanánt
Széjjelszóródjék a szélben? – vagy marad
A hamu mélyén csillagfényű gyémánt,
Örök győzelmet hirdető virradat!..."

(Cyprian Kamil Norwid: A kulisszák mögött - Radó György fordítása)

Nem tisztem írni Andrzej Wajdáról - megtették ezt már mások, akik jobban ismerik és értik korszakokon átívelő művészetét. Két dologról írok csak: hogy nekem mit jelentett Wajda, s hogy mit jelentett Krakkónak. Nekem katarzist. Minden egyes filmjével. A lengyel irodalom legnagyobb remekeit vonultatta fel a szemem előtt, olyan értelmezésben, amely nem halványította el és nem hamisította meg az eredeti mű mondanivalóját, sőt, még rátett egy lapáttal. Én pedig egyre közelebb éreztem magamhoz ezt az irodalmat, ezt a kultúrát. A Pan Tadeusz nézése közben jött el az a pillanat, amikor már a magaménak éreztem.

Hogy Krakkónak mit jelentett Wajda, azt minden ideérkező láthatja. A város szívében, a Mindenszentek terén (pl. Wszystkich Świętych), a Városháza mellett áll a Wyspiański-pavilon, melyet a város a filmrendező kezdeményezésére állított. A pavilonban idegenforgalmi információs iroda működik, legszembetűnőbb és legfontosabb feladata azonban az, hogy három lengyel királyokat ábrázoló üvegablaknak adott helyet. Terveiket a zseniális krakkói összművész, Stanisław Wyspiański (1869-1907) készítette a Wawel székesegyháza számára. A XX. század elején azonban a három alkotás túl radikálisnak tűnt. A művész Jámbor Henriket halála pillanatában ábrázolta (tatárok ölték meg a legnicai csatatéren), Nagy Kázmérnak az oszladozó holttestét mutatta be (Wyspiański jelen volt a király szarkofágjának felnyitásánál), saját védőszentje, Szent Szaniszló pedig furcsa szellem vagy látomás formájában szerepel a tervein. Az üvegablakok ezért csak a XXI. század elején készültek el az S. G. Żeleński Krakkói Üvegablak Műhelyben, ugyanott, ahol száz évvel korábban maga a mester is alkotott.

A Wyspiański-pavilon - forrás: krakow.pl

Stanisław Wyspiański: Nagy Kázmér - az üvegablak és tervei az S. G. Żeleński Krakkói Üvegablak MűhelybenForrás: krakow.pl  

Wajda és felesége, Krystyna Zachwatowicz másik nagyszabású krakkói műve a Manggha Japán Művészeti és Műszaki Múzeum, amely a nevét Feliks Jasieński "Manggha" műgyűjtőről kapta. A markáns, hullámvonalú épület talán az egyik első olyan kortárs építészeti alkotás volt, amely Krakkó központjában, a Visztula partján kapott helyet. Remekül látni a Wawel várából, kilátóteraszáról pedig remek fotók készíthetők az üvegfalán visszatükröződő Wawelről. Kiállításai szinte kivétel nélkül rendkívül érdekesek, a látogatás és művelődés után pedig japán teázó-szusizójában pihenhetünk meg. A múzeum már akkor gondolt a gyerekekre és akkor szervezett nekik külön programokat és gyereksarkot, amikor ez még messze nem volt trendi dolog. Nemrég új épülettel bővítették, ez az Európa - Távol-Kelet Galéria. Az intézményben október 27.-éig tekinthető meg az az Andrzej Wajdáról szóló kiállítás, amely eredetileg a művész 90. születésnapjára készült.

A "Manggha" a Wawelből - forrás: Wikipédia


Andrzej Wajda gyászmiséjét 14.30-kor tartják a Mindenszentek terén, a domonkos templomban. Hamvait Salwator városrész műemlék temetőjében helyezik örök nyugalomra.