Krakkó főtere

Krakkó főtere
Krakkó főtere a Mária-templom tornyából - fotó: Michał Bzowski

2015. november 13., péntek

Magyar királylány ette az első krakkói perecet :)

Fotó: Krakkó blog

Nincs olyan turista, aki Krakkóban járva ne evett volna perecet (hacsak nem él gluténmentes étrenden - akkor Krakkóban ezeket javasolom neki). Magyarul azonban még nem láttam külön cikket erről a finomságról, úgyhogy itt most kerek perec megmondjuk róla az igazságot.

A krakkói perec hivatalos neve obwarzanek, ami szabad fordításban "rövid ideig főtt"-et jelent. Sütés előtt egy pillanatra valóban forró vízbe mártják, ez adja jellegzetes állagát. A főzés nem tipikusan krakkói technika - Magyarországon a Nyugat-Dunántúlon is készítettek sült-főtt perecet. Ami a krakkói finomságot a főzés mellett egyedivé teszi, az a sodrott karikaforma és a készítés helye. Az obwarzanek ugyanis védett eredetű termék, csak Krakkó városában, valamint a krakkói és a wieliczkai járás településein süthető. Többféle ízben kapható - a sós, a mákos és a szezámmagos mellett ma már sajtos vagy magkeverékes perecet is vásárolhatunk.

Forrás: krakow.pl

Az obwarzanek első említése 1394-ből származik. Jagelló Ulászló király és felesége, Anjou (Szent) Hedvig udvartartásának számfejtője írta le ezeket a szavakat: "Dla królowej pani pro circulis obrzanky 1 grosz" ("Királyné asszonynak pro circulis perec 1 garas"). Vagyis Nagy Lajos királyunk lánya volt az első név szerint ismert ember, akiről tudjuk, hogy fogyasztotta az akkor még csak nagyböjt idején sütött krakkói perecet. Száz évvel később, 1496-ban János Albert király privilégiumot adott a krakkói pékeknek, amelyben megtiltotta, hogy más városok is készíthessenek ilyen perecet - vagyis az obwarzanek már több mint ötszáz éve védett eredetű krakkói termék.

Bagel - forrás: Wikimedia Commons

Sok lengyel tévesen német eredetű szóval precelnek nevezi az obwarzaneket - a precel azonban a mi perecformánkra készült sós süteményt jelenti. A külföldiek a bagellel szolták összetéveszteni, amely azonban egészen más sütemény, a zsidó konyha készítménye, nem főzik és nem csavarják, a végeredmény pedig az obwarzaneknél jóval puhább és omlósabb sima karika. A bagel neve a jiddis beiglből származik, vagyis a mi bejglinkkel egy tőről fakad, gyökerét pedig a német beugen ("hajlít") ige képezi. Egy 1610-es forrás szerint az asszonyok gyermekszülés után kaptak ingyen bagelt a városi tanácstól. New Yorkban lengyel zsidó bevándorlók tették népszerűvé a karika alakú péksüteményt, amely a tengerentúli ív (Bogen) befutása után visszatért Krakkóba, és ma ismét kapható Kazimierz városnegyed egyik éttermében.



1 megjegyzés:

  1. Pro circulis - szóval a perec már akkor is kerek perec volt :-)

    VálaszTörlés