Krakkó főtere

Krakkó főtere
Krakkó főtere a Mária-templom tornyából - fotó: Michał Bzowski

2015. szeptember 15., kedd

Krynica

Krynica látképe a Parkheggyel - forrás: krynica.pl

A XX. század végén, amikor még nem közlekedett annyi buszjárat Krakkó és Budapest között, a boldog emlékezetű Ernest Malinowski expresszel utaztam miskolci átszállással. A vonat több mint egy órát töltött Muszynában, ahol mindig kiszálltam, és endorfinmámorban úsztam a nem túl magas, mégis izgalmas formájú hegyek, a buja növényzetű rétek és a kanyargó Poprád folyó láttán. Azóta nem jártam ezen a vidéken, egészen az elmúlt hétvégéig, amelyet Krynicában töltöttünk.

Krynica-Zdrój (nevének jelentése: "forrás-forrás", de a zdrój szó településnevekben gyógyüdülőhelyet jelent) osztrák alapítású történelmi fürdőhely. 1793 óta működik, de a XIX. század második felében vált igazán híressé, ebből az időből származnak jellegzetes épületei.

A Régi Gyógyforrásház (Wikimedia Commons)
Witoldówka Panzió (forrás: Wikimedia Commons)
A két világháború között Zakopane mellett Krynica volt a függetlenné vált Lengyelország művészvilágának egyik legfontosabb üdülő- és szórakozóhelye (a tátrai üdülőközpont történetéről lásd korábbi bejegyzésünket). Jan Kiepura, a világhírű tenor hárommillió dollárért építtette fel a Willa Patriát, a harmincas évek lengyel építészetének egyik gyöngyszemét, ahol feleségével, Eggerth Márta magyar énekesnővel és színésznővel töltötték emigrációjuk előtti utolsó éveiket.

Eggerth Márta és Jan Kiepura a Willa Patria előtt
Forrás: bryla.pl / Narodowe Archiwum Cyfrowe
A hegyekkel körülvett városka ma számos rendezvénynek ad otthont. Agusztusban a Jan Kiepura Európai Fesztiválon lépnek fel az opera, az operett és a musical lengyelországi csillagai, szeptember első felében a Gazdasági Fórumra érkeznek Európa vezető politikusai. Mi a Futófesztivál apropóján utaztunk ide, ahol három napon át mintegy hétezer gyerek és felnőtt vett részt a legkülönbözőbb futásokon. A szokásos távok - 10 km, félmaraton és maraton - mellett volt többek között jelmezes futás (idén a Flintstone család vitte el a pálmát), Mini Runmageddon (1 km-es extrém gyerekfutás, ahol a legsárosabb lurkó kapja az első díjat), valamint 34, 64 és 100 km-es hegyi futás is. Csapatunk 64 km-t futó tagjára várva többször végighaladtam a sétálóutcán, felkerestem a parkokat, szökőkutakat, szobrokat, majd az eredeti 1937-es kocsin felsiklottunk a Parkhegyre, amelynek a tetején nyáribobpálya és csúszdarendszer működik.

Az 1937-es sikló - forrás: krynica.pl

Adrenalin-hullám - fotó: Bzowska Natália

A közeli Muszyna és Piwniczna-Zdrój szintén gyógyüdülőhelyek, de kiránduló- és síközpontokat is szép számmal találunk a környéken. A vidék egykor az unitus vallású, ukrán nyelvjárást beszélő lemkó népcsoport egyik lakóhelye volt, az 1947-es Visztula akció során azonban a lemkók jelentős részét kitelepítették. Az akció célja az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) megfékezése és egy független ukrán terület kikiáltásának megakadályozása volt, "mellékhatásaként" azonban tömegek váltak gyökértelenné, és megszűnt az egykori Lengyelországra olyannyira jellemző nyelvi, vallási és kulturális sokszínűség. A lemkók sorsát jól példázza a világhírű naiv festő, "Nikifor Krynicki" (Epifan Drowniak, 1895-1968) élettörténete, akit az ország túlsó felén található, korábban Németországhoz tartozó és tökéletesen idegen Szczecinbe telepítettek át. A félanalfabéta és siket anya gyermekeként is kommunikációs gondokkal küszködő művész nem értette meg - vagy nem akarta megérteni - a kommunista hatalom rendelkezéseit, ezért hamarosan újra megjelent Krynicában. Két újabb kitelepítés és visszatérés után a csinovnyikok feladták, és álnéven jelentették be a városban. Évtizedeken át tartó nyomora és megaláztatásai után csak élete utolsó éveiben kapott elismerést. A művész különös alakjáról film is készült, amelyről a budapesti Lengyel Intézet honlapján olvashatunk. Képeiből gazdag gyűjteményt őriz a krynicai sétálóutca gyönyörű épületében található Nikifor Múzeum.


Nikifor (Wikimedia Commons)
Nikifor Krynicki: A krynicai pályaudvar látképe, 1935. Forrás: magazynsztuki.pl
Forrás: polskieradio.pl
Krynica, Nikifor Múzeum - forrás: muzeumsacz.pl


A szczawniki volt unitus (ma római katolikus) Szent Dömötör-templom, a lemkó faépítészet egyik remeke
Fotó: Krakkó blog

1 megjegyzés: