Gorlice 100

A csata rekonstrukciója - forrás: Interia.pl

Száz évvel ezelőtt, 1915. május 2-5.-én zajlott le a gorlicei csata, amelynek során az osztrák-magyar és a német csapatok áttörték az orosz frontot, és visszavonulásra kényszerítették a cári hadsereget. Lengyelország alaposan felkészült a keleti front egyik legfontosabb hadműveletének kerek évfordulójára, amelyet a lengyel népszerű tudományos és idegenforgalmi kiadványok újabban "kis Verdun" vagy "lengyel Verdun" néven emlegetnek. A kísérő rendezvények már április 23.-án megkezdődtek, a főünnepségekre május 1-2.-jén került sor a Kis-lengyelországi vajdaság szélén, Krakkótól mintegy 140 km-re található festői városkában és a környező településeken.

Május 1.-jén nemzetközi történelmi konferencia vette kezdetét a gorlicei Karwacjan-kastélyban. Délben a gorlicei katonatemetőben a meghívott vendégek ökomenikus ima keretében emlékeztek meg az áldozatairól. Ezután - a rossz idő dacára - a városon végigvonultak a csatában részt vett nemzetek hagyományőrzői, köztük a magyar huszárok.

Forrás: Gazeta Krakowska

Este a zenei programokon kívül a legnagyobb lengyelországi I. világháborús katonai temetőben - a Gorlice melletti Łużna településen, ahol a Pustki nevű magaslatért rendkívül véres harcok folytak -, valamint a gorlicei és a sękowai hadisíroknál is fáklyás békemenetet rendeztek a települések önkormányzatai.

Łużna - forrás: Gazeta Krakowska

Másnap délután került sor Sękowában a csata rekonstrukciójára, Este ugyanitt a résztvevők zenés műsort láttak egy I. világháborús festő-katona sorsáról, a díszvendégek részére pedig Krzysztof Penderecki zeneszerző a Kis-Lengyelországi Vajdasággal közösen rendezett hangversenyt a lusławicei Európai Zenei Központban

A megemlékezésről a honvedelem.hu honlapon láthatunk fényképeket, a helyi Gazeta Gorlicka - és nyomán a kis-lengyelországi Gazeta Krakowska - pedig a csatarekonstrukció jól sikerült képei mellett videót is közöl a csata rekonstrukciójáról.

A lengyelországi első világháborús katonatemetőkről és főleg a łużna-pustki temetőről Kovács István elektronikusan is elérhető írását ajánljuk, amely a történelemtudomány és a művészettörténet nézőpontjából, egyszersmind egyéni, lírai megközelítésben jeleníti meg a temetők történetét. 

Az áldozatok emlékére pedig álljon itt Georg Trakl verse. A költő fél évvel a gorlicei áttörés előtt, a galíciai front borzalmainak hatására súlyos depresszióba esett, és valószínűleg öngyilkos lett a krakkói 15. sz. Helyőrségi Kórházban - költeményei azonban általános érvényűek, a háború pusztítását és értelmetlenségét mutatják be. Trakl halálának helyén, a mai 5. sz. Katonai Kórház és Klinika (ul. Wrocławska 1-3.) előtt emléktábla áll a költő tiszteletére

Este az őszi erdőben halálos

fegyverek szólnak az arany mezőkön

s kék tavakon, ahol elkomorúlva

gördül a nap; a halálba hanyatló

harcosokat beomolja az éj és

megtört szájuk vad panaszát.

De csendben gyűlik a fűzek ölén,

hol egy ádáz isten trónol a rőt gomolyban

a kiontott vér, holdfényű hüvösség;

minden út sürü rothadásba torkoll.

A csillagok s az ég arany ágabogában

a nővér árnya bolyong a halott ligetben,

hősök szellemét köszönteni, véres főket;

s halkan szólnak a nádban

az ősz bomlott fuvolái.

Ó, büszkébb legyen a gyász!

Ti érc oltárok!

Roppant fájdalom élteti mostan a szellem

izzó lángját: a megszületetlen utódok.

(Grodek - Keresztury Dezső fordítása)