Jégkorong-meccs az egykori repülőtérnél

Forrás: nbi.com.pl (lengyel építészmérnöki portál)

Ma este nyolckor kezdődik a divízió 1/A jégkorong világbajnokság magyar-lengyel meccse a Kraków Arena stadionban. A nyertes bejut az őszi csehországi döntőbe, úgyhogy nagy a tét. A városba érkezett több ezer magyar szurkoló azonban igazi bajtársnak tekinti a lengyel felet; reméljük, a mérkőzés a barátság jegyében zajlik majd.

A Kraków Arena egy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a városközpont és Nowa Huta közötti zöld területen, a Lengyel Repülők Parkjában (Park Lotników Polskich). A park azért kapta ezt a nevet, mert itt volt Krakkó első repülőtere, amely egyben az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai légikikötője volt. Rakowicei repülőtérként emlegették, bár ma inkább a másik oldalán található egykori Czyżyny faluról elnevezett városrészhez szokás sorolni. 1914-15-ben Molnár Ferenc haditudósítóként járt Galíciában, ekkor írta beszámolóját a rakowicei repülőtérről.

"A legmagyarabb madár nem a turul. A legmagyarabb madár egy osztrák repülőgép, amelyen két magyar katona ül. [...]
Odahaza folyton siránkozunk, hogy kevés aviatikusunk tengődik, nincs repülőtér, szubvenció, smemi - és most csupa magyar szó itt körülöttem. Nemcsak a bakák magyarok, akik itt gépészkednek, de egyik repülőtiszt a másik után szólal meg magyarul. Meglepően sok a hadseregben a bravúros magyar pilóta és légi megfigyelő. Több, mint hittük."
(Molnár Ferenc: Egy haditudósító emlékei, idézi: Petneki Áron: Krakkó, Budapest, 2001, 192.)

A nowa huta-i acélkohó működése miatt Balicébe áthelyezett repülőtér hangárjaiban 1963-ban hozták létre a Lengyel Repülési Múzeumot. A gyűjteményben a világon egyedülálló, rendkívül ritka első világháborús gépek is találhatók. A Nagy Háború Szárnyai kiállítás a tavalyi centenárium óta furcsa, számomra nem meggyőző, képregényszerű belső térben tekinthető meg, ez azonban mit sem von le a ritkaságok értékéből. A múzeumról rendkívül alapos magyar nyelvű szócikk található a Wikipédián.

Forrás: interia.pl

A parkban található a Városi Műszaki Múzeum Kísérletek kertje részlege is, valamint egy nagy játszótér, amely mind a kisebbek, mind a nagyobbak számára tartogat érdekességeket. Ha kicsikkel jövünk ide, érdemes úgy öltöztetni őket, hogy szükség esetén levehessünk róluk pár réteget, mivel a sötét gumi térkövek nagyon felmelegítik a játszótér felületét.

A park futásra is alkalmas, és talán még az itteni rózsaszín virágú gyümölcsfák sem hullatták még el szirmaikat.

Fotó: Krakkó blog - Michał Bzowski

A legjobb tehát még ezen a hétvégén felkeresnünk a parkot, ha Krakkóban járunk, főleg hogy ragyog a nap, Lengyelországban azonban nem marad sokáig szép az idő - "kockás" az időjárás, ahogy az itteniek mondják, vagyis a meleg napok után mindig jön némi lehűlés.

Kantor 100

Forrás: Culture.pl

Száz évvel ezelőtt, 1915. április 6.-án született Tadeusz Kantor.

A XX. század legnagyobb lengyel összművészének alakja Magyarországon is jól ismert, ezért itt nem is méltatom, hiszen rég megtették már ezt a hozzáértők (ld. a bejegyzés végét).

Kantor egész munkássága Krakkóhoz kötődik. Itt található a művész életművét dokumentáló és gondozó Cricoteka központ is, amely tavaly óta a Visztula podgórzei oldalán emelt különleges modern épületben működik (ul. Nadwiślańska 2-4).

Forrás: a Lengyel Kultúra és Nemzeti Örökség Minisztériuma

A Cricoteka aránylag szerény rendezvénysorozattal készült a művész századik születésnapjára, A kiállítások és egyéb események jelentős része már tavaly ill. idén év elején megrendezésre került, viszont holnap nyílik Tadeusz Kantor és felesége, Maria Stangret-Kantor műveinek közös kiállítása. Maria Stangret eredetileg festőnek indult (Kantorral, Janina Kraupéval és másokkal együtt az ún. Krakkói Csoport tagjaként tartják számon), de regényt is írt, és Kantor összes előadásában és happeningjében fellépett, így a házaspár gyakorlatilag életének minden percét együtt töltötte.

Forrás: Cricoteka.pl, Culture.pl

A kiállítást június 15.-éig tekinthetjük meg a Cricotekában. Ha pedig Wrocławban járnánk, sétáljunk el az óváros szélére, a Rzeźnicza és a Łazienna utcák sarkára, ahol a Wrocławi Kortárs Színház épületével szemben hét méter magas betonszék emelkedik. A szobrot Kantor 1970-ben tervezte, de az akkori hatalom ígéretei ellenére nem állíttatta fel, így csak 21 évvel a művész halála után, 2011-ben készült el az eredeti terv másolata alapján. A szék, ez az olyan gyakran használt, mégis alábecsült, észre nem vett emberi tárgy - úgy is, mint a (már) nem létező ember jelképe, megüresedett helye - fontos szerepet játszott Kantor munkásságában.

Forrás: dolny-slask.org.pl

Magyar írások Kantorról a weben:

Pályi András mély és szuggesztív Kantor-tanulmánya 
Nánay Fanni írása a 2005-ös varsói Kantor-kiállítás recenziója, de szintén sokat árul el a művész munkásságáról

László Zoltán - Ruzsa Anita közérthető, informatív cikke a Literatura.hu-n

"és egyáltalán: ne gyere el a temetésemre."

Feliks Netz versét már hetekkel ezelőtt kiválasztottam a költészet napjára - mert azt mondja ki, amit sokan gondolunk; mert Ady és József Attila szelleme is megjelenik benne, bár mai képekkel dolgozik; mert nemcsak Krakkó, hanem több más lengyel vidékkel együtt Szilézia és lakói is közel állnak hozzám, ott volt az idei Magyar-Lengyel Barátság Napja is; mert olyan szerző művét akartam választani, aki fontos a lengyel-magyar kapcsolatok szempontjából; mert tiszteletemet akartam leróni azok előtt, akik más nyelveken szólaltatnak meg fontos irodalmi műveket. Egy jó műfordító életét és vérét áldozza annak, akit fordít, és talán a legkeményebb szellemi munkát végzi annak érdekében, hogy úgy tűnjön, mintha a szerzőnek a fordítás nyelve lett volna az anyanyelve.

A sors azonban gonosz tréfát űzött velünk. Tegnapelőtt tettem közzé a verset, a hírfolyam ma reggel küldte szét. Erre most kaptam a hírt sziléziai ismerősömtől, hogy Feliks Netz ma, 75 évesen elhunyt..

Nyugodjék békében.

Az ám, hazám!

A költészet napjára a lengyel-magyar irodalmi kapcsolatok egyik ismert alakjának versét választottuk. Feliks Netz sziléziai író, költő, rádiós és műfordító polonista ill. hungarista körökben elsősorban arról ismert, hogy Márai Sándor könyveit ültette át lengyelre, ám számos Lengyelországban kiadott magyar irodalmi antológiában, verseskötetben is megtaláljuk a nevét. Nemcsak magyarból fordít egyébként - többek között az Anyegin is az ő tolmácsolásában szólalt meg modern lengyel költői nyelven. Most, a szmolenszki katasztrófa ötödik évfordulóján, amikor ezeket a sorokat írom, fájdalmasan aktuális, hogy a repülőszerencsétlenség első évfordulóján az ő hangjátékát hallhattuk a lengyel rádióban.

Áder János a katowicei Magyar-Lengyel Barátság Napján hosszú beszédben méltatta Feliks Netzet és Máraihoz vezető útját. De vajon olvasta-e alábbi versét, a rendszerváltás eredményeinek keserű összefoglalását? A mű Zsille Gábor fordításában jelent meg magyarul a Nagyvilágban; a folyóirat elektronikus archívumából gépeltem át ide. (Ugyanebben a számban interjú is olvasható a költővel.)

Szavak a hazához

      Tudom, hogy nehéz helyzetben vagy, hazám.
                                            Most is, mint mindig.
                                                          Kántor Péter

Nem rólam van szó, nekem nem voltak illúzióim;
a pontról beszélek, mely nem került fel az i-re,
te pedig csak hebegsz-habogsz,
én ostoba hazám. Vagy tán
éppen az a lyukas fazék vagy te
a szemétdombon, melyben, akár egy csillagközi
űrhajóban, ott repül egy mezei egér, vagyis én,
az összes félelmed, te keresztről levett.
Nem voltak illúzióim. Nem vártam csodát.
Nem akartam többet, drágám - e szürke éjen,
a kutyák s a farkasok órája után, mikor dalolni
kezdenek a hajnalpírnak, mikor megélednek mind
az elemek -, csak szájon csókolni téged, te drága,
és kifutni a városból: a vad mezőkre!
Le akartam fényképezni a szabadság első napján
a megvető, szenvedésteli, gúnyos grimaszt
az arcodon. Marek Hłasko arcán. Ismered
azt az arcképét, összeszorított ajkán
cigarettavéggel: a viszonzatlan
honszeretet portréja.
Oly őszintén akartam szólni veled,
ahogy egy fűszálhoz beszélünk vagy a szélhez,
a porhoz és az esőhöz, egy őzhöz és egy párduchoz,
fivérünkhöz (a naphoz) és nővérünkhöz (a holdhoz),
táncolni akartam a Szentatya
és a bíborosok előtt, akárcsak
az a hibbant alak Assisiből;

Ennyit akartam, szabad hazám, nem többet.

Vagy talán ez is túl sok volt?
Igaz, semmi többet nem ígértél
az útlevélnél, íróasztalom fiókjában!
Vagy talán csak azt akartad, hogy én
- a te néped - elalvás előtt ne rettegjek
a Karamazov testvérektől a CCCP-ből,
sem a Grimm testvérektől az NDK-ból,
hogy Colgate fogkrémet használjak, hogy én
- a te néped - Always szárnyasbetétet
vegyek, egy csésze forró Knorr levest ebédeljek,
hogy megismerjem a baseballütőt és megtanuljam
oly büszkén tartani, mint a Szabadság-szobor a fáklyát,
hogy fényes nappal főbe lőjem a szeretteimet,
az idegeneket pedig ugyanazon rideg tökéllyel szíven,
és hogy utánad mondjam: mesterségem a halál,
és hogy szabad emberként kolduljak egy szabad
országban, tiltások és rossz következmények és
szégyen nélkül, hogy én - a te néped - lemásszak
a csatornába, ahol az ürüléked melegít,
hazám, és a vezeték egy száraz szakaszát
negyedórára átengedjék testvéreim, a patkányok?
Ha ez volt a szándékod, hát rendben,
én nem akaszkodom rád. Természetesen továbbra is
szeretni foglak, és csak egyetlen kérésem van:
mellőzd a virágot, mellőzd a koszorút,
és egyáltalán: ne gyere el a temetésemre.

Látnivalók a Budapest-Krakkó útvonalon

Enni kéne valamit. Le kell vezetnünk a gyerek fölös energiáit, vagy mi dőlünk már ki a volán mellett. Meg akarjuk ismerni a tájat, amin áthaladunk, vagy Magyarország történetéről szeretnénk többet megtudni - ilyen és más okai is lehetnek annak, ha pihenőhelyet vagy látnivalókat keresünk a Budapest-Krakkó útvonalon. Az előzőkből ugyan nincs túl sok, az utóbbiból viszont bőven akad: a 77-es út történelmi tájakon vezet keresztül. Írásunkban az útvonalhoz legközelebb eső érdekességekről írunk.

Dobronya (Dobrá Niva) várának romjai nem a hasonló nevű település mellett, hanem a következő, Dobróváralja (Podzámčok) nevezetű falucska mellett, az út jobb oldalán magasodnak. A falun keresztül érkezünk a vár tövébe, ahonnan kb. tízperces séta vezet a magaslatra. A várból nem sok maradt ránk, de a hely nyáron varázslatos, gyerekeknek is ajánljuk.

Dobronya - fotó: Krakkó blog

Dobronya - fotó: Krakkó blog

Zólyom vára az útról nagyon csábítónak tűnik, belülről azonban nem sok maradt meg belőle, nekem csalódás volt. A romok között lakonikus emléktábla jelezte csupán, hogy Balassi Bálint szülőhelyén jártam. Besztercebánya óvárosa viszont nagyon hangulatos. A plébániatemplom gótikus oltára Lőcsei Pál munkája.

Besztercebánya - fotó: Krakkó blog

Óhegy (Staré Hory) Mária-kegyhelyet elhagyva az út kanyarogni kezd felfelé. A hágó tetején található Donovalyt jól ismerik a síelés szerelmesei. A hágó tetején, az út bal oldalán a parkoló mögött működik a Donly önkiszolgáló étterem, ahol aránylag elérhető áron kaphatunk aránylag ehető fogásokat, például rántott sajtot vagy palacsintát.

Rózsahegy (Ružomberok) városa előtt jelzőtábla mutatja az utat Vlkolinecre. A Rózsahegyhez tartozó falucska a Világörökség része: a hegyoldalra épült pasztellszínű faházai festői látványt nyújtanak. A falu látnivalóit két eurós belépőjegy ellenében tekinthetjük meg, a parkolás is fizetős.

Árva vára felé még a gyorsforgalmi út kezdete előtt kell lekanyarodnunk (keressük az Oravský hrad feliratú táblát). A vár története több száz év magyar történelmén ível át - tulajdonosai, majd igazgatói között szerepelt Csák Máté, Korvin Mátyás és János, a Thurzó család, Thököly Imre, az Esterházyak, a Zichyek és a Pálffyak. A történelmi, régészeti, néprajzi és természettudományi tárlatok megtekintése kb. 2 órát vesz igénybe. A vár honlapja sajnálatos módon nem érhető el magyarul, ám a belépő megvásárlásakor kérhetünk magyar nyelvű audio guide-ot.

A Slovakia.com fotósa persze jobb képeket csinál, mint mi

Az oravkai fatemplomot már a lengyel oldalon találjuk, egykor azonban Magyarország része volt. (A határ Podvilk (Podwilk) falunál húzódott; ma a település túloldalán "határcsárda" - Karczma Na Granicy - működik.) Az 1651-ben épült templomot belül magyar szenteket ábrázoló falfestmények díszítik, amikről a templom honlapján magyar nyelven olvashatunk bővebben, virtuális túrát pedig itt tehetünk a templomban. Szezonban az idegenvezető ellenszolgáltatás nélkül mutatja meg a templom belsejét. Nyári hőségben üdítő a benti hűvösség, de aki fázós, annak nem árt egy kardigán, amit Lengyelországba készülve úgyis csomagolnunk kell.

A család idén csekkolta le a Przystań w Kabanosie ("Megálló a Cabanossiban" - brrr) nevű vendéglőt és megállapította, hogy nagyon jó a főztje. A netről úgy tűnik, nem is drága.

Tízegynéhány éve járom már a Krakkó-Budapest útvonalat, de még mindig vannak látnivalók a várólistámon. Egyszer még látnom kell Bozók (Bzovík) középkori kolostorának romjait és a turdossini (tvrdošíni) fatemplomot, meg kell másznom Oláhdubovából (Valasská Dubová) a Nagy-Kócs hegyet (Veľký Choč). Ha viszont nagyobb kitérőt tesz az ember, vagy más magyarországi régióból indul, ismét más érdekességek kerülnek az útjába. Hiába, már csak ezért is érdemes sűrűn Krakkóba látogatni.

Lengyel húsvét II. - keresztény és pogány hagyományok

Fotó: Krakkó blog

A vasárnapi "húsvéti reggelit" nem sietik el a lengyelek. Az ünnepi asztalt puszpángágakkal, barkával, virágokkal díszítik, a saláták, felvágottak és a hagyományosan hagymahéjjal, ma már ételfestékkel színezett tojások valóságos szín- és ízkavalkádot hoznak létre. A lakomát az előző nap megszentelt tojásokkal kezdik, megtörik és boldog húsvétot kívánnak egymásnak. Ezután következik a leves, ami általában żurek - erjesztett rozslisztből készült savanyú leves (régi magyar szóval cibereleves) kolbásszal vagy más füstölt hússal és tojással, vagy barszcz biały - búzalisztből erjesztett, kevésbé karakteres és tejföllel, krumplival szelídített savanyú leves, ritkán barszcz czerwony, vagyis savanyú céklaleves. A felvágottak mellett sülteket, pástétomokat is szokás készíteni, és természetesen elmaradhatatlan a tojás és a torma. A sütemények között a legfontosabb a babka, vagyis a kuglóf. Jellegzetes húsvéti édesség a pascha - cukros, tojássárgás túrómasszából formázott, sütés nélkül készített kerek pudingszerűség, amely az orosz konyhából került a lengyel hagyományba (de ezt inkább ne szellőztessük lengyel házigazdáink előtt). A mazurek vastag, omlós tésztalapból és émelyítően édes bevonatból készült sütemény - készülhet cukor-, karamell- vagy csokimázzal, esetleg szárított gyümölcsökkel és diófélékkel (mazurek bakaliowy). A sima felületű mázakat gyakran cukormázzal vagy mazsolával és mandulapehellyel díszítik: barkaágakat, hímes tojást, Alleluja feliratot és más húsvéti szimbólumokat kanyarítanak a sütemény tetejére.

Húsvét hétfőn nem kell aggódnunk amiatt, hogy a locsolók összevissza büdösítenek a parfümjeikkel - a lengyelek kizárólag vízzel locsolnak. Viszont nemcsak a látogatók, hanem az utcákon garázdálkodó kisebb és nagyobb, ill. örök gyerekek is váratlanul lefröcskölhetnek, úgyhogy résen kell lennünk, ha kimerészkedünk otthonról.

Húsvét másnapján Salwator városnegyedben, a ciszterci nővérek Visztula-parti kolostora mellett, az Emaus és a św. Bronisławy utcák metszéspontjánál a középkor óta búcsút rendeznek. Az ünnepség neve Emaus (az emmauszi vacsora emlékére). Az ünnepi misét a krakkói érsek celebrálja, a legtöbben azonban a kirakodóvásár miatt látogatnak ide, ahol az árusok léggömböt, mézeskalácsot és más édességeket, agyagsípokat és zenélő vagy Tórát tanulmányozó zsidókat ábrázoló megdöbbentő fafigurákat kínálnak.

Kedden egy másik hagyományos rendezvényre kerül sor a Podgórze városrészben található Krakus halmánál (Kopiec Krakusa). A Rękawka eredete pogány halottünnepig nyúlik vissza, amelynek résztvevői a dombról tojást, más ételeket és pénzérmeket gurítottak a lent várakozó gyerekeknek és szegényeknek.A szokást az osztrákok betiltották, a független Lengyelországban azonban újjáéledt. 2000 óta a Rękawkát szláv hagyományőrzők rendezik, akik sátrakat állítanak fel a domb körül, és a kora középkor hangulatát idézik fel a látogatók előtt. Idén 12-kor, máglyagyújtással kezdődik az ünnepség, 13 órakor Marzanna-szertartásra kerül sor, de lesz boszorkánypárbaj (15.25), csatajelenet (15.30) és koncert is (17.45). Kívánjuk, hogy járjon eredménnyel a szertartás, és végre Krakkóban is beköszöntsön az igazi tavasz.

Restaurálják Báthory koporsóját

Nem áprilisi tréfa - a hír és a fényképek még tegnap megjelentek több lengyel és egy erdélyi hírportálon.

Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek Magyarország krakkói főkonzulja, Körmendy Adrienne történész professzor jelenlétében a krakkói Wawel székesegyház kriptájában rövid imát mondott az erdélyi fejedelemért és lengyel királyért. Ezután felnyitották a díszes szarkofágot és kivették belőle a belső réz- (más források szerint ón-)koporsót. A díszes külső szarkofág - a híres gdański ötvösök munkája - már igen rossz állapotban volt, ezért az év végéig restaurálni fogják. Később Zsigmond Ágost - az utolsó Jagelló király - és Jagelló Anna, Báthory felesége szarkofágjára kerül majd sor.

Báthory sírja valószínűleg húsvét hétfőig nem lesz látogatható. Később - előre láthatóan 2016-ig - a fekete lepellel letakart belső koporsó előtt róhatjuk le tiszteletünket.

Forrás: radiokrakow.pl, krakow.gazeta.pl

Képgaléria: http://www.maszol.ro/index.php/kulfold/45289-restauraljak-bathory-istvan-krakkoi-szarkofagjat-galeria