Neves művész szakrális alkotása lehet az egyházi ingatlanügy áldozata

Jerzy Nowosielski (1923-2011) festő, gondolkodó és teológus Krakkóban született és itt töltötte életének legnagyobb részét: a Krakkói Képzőművészeti Akadémián tanult, majd tanított, és többek között Kantorral együtt az ún. Krakkói Csoport tagja volt. A többkultúrájúság születésétől kezdve végigkísérte, ugyanis édesanyja lengyel, apja unitus lemkó volt. Személyes választása végül az ortodox hitre esett, a bizánci művészet pedig egész munkásságára kihatott. Művei Lengyelország különböző múzeumaiban, nyugati és keleti rítusú templomaiban és más középületekben, sőt, a Köztársasági Elnöki Palotában is megtalálhatók. Az utóbbi napokban Krakkóban Hol van Nowosielski? címmel kulturális rendezvényre került sor, amelynek résztvevői megtekinthették a különböző épületekben és gyűjteményekben rejtőző Nowosielski-képeket. Egy helyszínre azonban nem látogathattak el. Az ukrán keresztény kultúrát és a lengyel-ukrán kiegyezést népszerűsítő Szent Vlagyimir, Rusz Megkeresztelője Alapítvány Kanonicza utcai székhelyén található Borisz és Gleb kápolnát Jerzy Nowosielski ikonjai díszítik. A festő a nyugati és keleti keresztények közös imahelyének szánta a kápolnát, ahol többek között II. János Pál pápa is imádkozott. Az épület azonban jelenleg zárva tart, mivel az alapítványnak március 24.-éig el kell hagynia: a tulajdonos, vagyis a krakkói káptalan ugyanis ebben a házban kívánja megnyitni a 2016 nyarán megrendezésre kerülő krakkói Ifjúsági Világtalálkozó szervezőirodáját. Ha erre sor kerülne, a kápolnát deszakralizálni kell, majd le kell bontani.

Bronisław Fidelus érseki helynök, aki egyébként a Krakkói Műemlékeket Felújító Civil Bizottság (Społeczny Komitet Odnowy Zabytków Krakowa) tagja, azt nyilatkozta, hogy a döntés végleges, az alapítványnak az Ortodox Egyház Wiślna utcai épületébe kell költöznie. Az ügy különböző körök képviselőit kavarta fel, mind a liberális Gazeta Wyborcza, mind a konzervatív katolikus Gość Niedzielny írt róla. Az interneten aláírásgyűjtés indult a kápolna védelmében.

A krakkói óváros Wawel felőli, elkeskenyedő részén - amely vélhetőleg stratégiailag fontos helyszín lenne a világtalálkozó idején - számtalan egyházi épület található. Elég megemlítenünk a Püspöki Palota és a mellette álló Pápai Hittudományi Akadémia óriási komplexumát, a ferences és a domonkos kolostort, a Szent Péter és Pál ill. a Szent András templomot, az Érseki Múzeumot vagy a papi szemináriumot. Laikus kérdés: nem tudna-e megállapodni a káptalan bármelyik intézménnyel, hogy adjon át egy helyiséget a szervezőiroda részére?