Krakkó főtere

Krakkó főtere
Krakkó főtere a Mária-templom tornyából - fotó: Michał Bzowski

2015. február 20., péntek

Tavaszi kiállítások - Maurycy Gottlieb és még sokan mások



Nemrég írtam az Europeumban látható El Greco-képről, azóta azonban több más új, érdekes kiállítás is nyílt a városban. A Krakkói Nemzeti Múzeum kínai gyűjteményének legértékesebb darabjai mától tekinthetők meg, de a kiállítás weboldala egyelőre csak lengyel nyelven érhető el. A Krakkói Kortárs Művészeti Múzeum, a MOCAK többek között japán és izraeli képzőművészek munkáit mutatja be (az összes kiállítás leírása a múzeum honlapján található). A Fotótörténeti Múzeum a XIX. század végének vitorlásfényképeiből készített összeállítást: egy részükön Habsburg-Tescheni Károly István főherceg és admirális jachtjait és dalmáciai vitorláskalandjait láthatjuk, a következő képek a kor leghíresebb vitorlásairól készültek, a harmadik csoportban pedig vitorlás gőzhajók szerepelnek. A Krakkói Nemzeti Múzeum egy másik intézménye, a pl. Szczepański sarkán álló Szołayski-ház egy a XIX. századi lengyel festészet egy különleges alakjának életműkiállítását rendezte meg.

Maurycy Gottlieb 1856-ban született tehetős galíciai zsidó családban - apja a drohobyczi kőolajfinomító tulajdonosa volt. Két fivére is festett, de Maurycy volt a legtehetségesebb. Bécsben, majd Krakkóban tanult festészetet; városunkban Jan Matejko tanítványa volt, de diáktársai antiszemita megnyilvánulásai miatt elhagyta Krakkót és Münchenben folytatta tanulmányait. Egy itáliai tanulmányút után mégis Krakkóban telepedett le, ahol egy torokműtét szövődményeibe halt bele 23 évesen.

Munkássága messze túlmutat mind mesterei akadémiai-történelmi stílusán, mind a XIX. században divatos keleties-egzotikus témákon. Minden portréját finom és bonyolult lélekrajz jellemzi. A kiállítást az önarckép-jellegű Ahasvérus-portré hirdeti. Ez a műve a legnépszerűbb Lengyelországban, ezért nem is ezt tettem a blog elejére, hanem müncheni diplomamunkáját, a Shylock és Jessicát. A képen Shylock nem ellensége húsára éhező, kereszténygyűlölő uzsorás, hanem gondoskodó, féltő apa, akinek legnagyobb kincse leánya. Az éles kontúrokkal megfestett, a képből szinte kilépő Jessica azonban már tudja, hogy utolsó perceiket töltik együtt, hiszen megbeszélte keresztény szerelmével, hogy elszökik. Nem is viszonozza apja pillantását, hanem kihívóan és várakozóan az ablak - vagy a néző - felé tekint. Gottlieb tehát újraértelmezte az európai zsidó-keresztény kapcsolatok történetét, és olyan perspektívát igyekezett felvenni, amely mindkét fél számára elfogadható. Utolsó éveiben a zsidókat tanító Jézust és a lengyel-zsidó történelem összefonódásának pillanatait örökítette meg, vagyis intenzíven kereste a két vallás és a két kultúra közös pontjait, de lengyel nemesi öltözetben is megfestette önarcképét, amivel kettős identitását kívánta megmutatni. Vajon meddig sikerült volna eljutnia, ha halála nem akadályozza meg abban, hogy kibontakozzon? A szimbolizmus minden bizonnyal rányomta volna bélyegét későbbi munkásságára.

Az épület földszintjén júniusig látható a Szymborska fiókja c. kiállítás, amely a Nobel-díjas költő személyes tárgyaiból és groteszk-humoros képeslap-, műanyagfigura- és fényképgyűjteményéből válogat.

Maurycy Gottlieb. W poszukiwaniu tożsamości, Kamienica Szołayskich, 2015. február 13. - május 3.

1 megjegyzés: