Krakkó főtere

Krakkó főtere
Krakkó főtere a Mária-templom tornyából - fotó: Michał Bzowski

2021. május 8., szombat

Új posztok a facebookon!

A blog folytatódik, de immár a facebookon! Készült is már néhány bejegyzés, például a krakkói füvészkertről, Zsigmond Ágost király faliszőnyegeiről vagy a pálos kolostorról és a templomában található nemzeti panteonról.
Szeretettel várok minden érdeklődőt a facebook.com/KrakkoBlog címen!

2016. december 7., szerda

Krakkói és katowicei magyar események - folytatás

Fotó: Galeria Sztuki "Fra Angelico" - Muzeum Archidiecezjalne w Katowicach

"Lapzárta" után kaptam a hírt, hogy a Krakkói Nemzeti Múzeum A magyar festészet aranykora kiállítás kísérő rendezvényeként magyar filmeket is vetít. December 10.-én A torinói ló, a 17.-én A sírásó, majd a finiszázs részeként január 20.-22.-én a Mephisto, a Kontroll és a Saul fia látható a múzeum főépületében. Részletek lengyelül itt.

December 12.-én a Júda magyar oroszlánjai kiállítás megnyitója után a Nigun együttes lép fel Bartók-programjával a Galícia Zsidó Múzeumban. Facebook esemény itt.

December 14.-én a Katowicei Egyházmegyei Múzeumban megnyílik a Visegrad Karma című vándorkiállítás, amely Európa számos országában sikerrel szerepelt. A tárlaton a visegrádi országokban a rendszerváltás idején készült plakátok, többek között Orosz István és Krzysztof Ducki híres munkái láthatók. A kiállítás a Bakelit Multi Art Center jóvoltából kerül Szilézia fővárosába, ahol január 14.-éig tekinthető meg. A múzeum itt közli a részleteket.


2016. december 5., hétfő

A lengyelországi magyar kulturális évad eseményei Krakkóban -



Fél éve tart Lengyelországban a magyar kulturális évad, valamint mindkét országunkban - '56 kapcsán - a magyar-lengyel szolidaritás éve, amelyek keretében egész Lengyelországban rengeteg magyar vonatkozású eseményre kerül sor. A jövő őszig tartó évad a májusi varsói könyvvásárral vette kezdetét, amelynek alkalmából huszonegynéhány magyar ill. magyar témájú könyv jelent meg lengyel nyelven, és sok író-olvasó találkozóra is sor került a lengyel fővárosban.

Krakkóban az első nagyszabású esemény A magyar festészet aranykora 1836-1936 című kiállítás megnyitója volt, A Magyar Nemzeti Galéria és a KOGART gyűjteményéből csaknem száz alkotás került a Krakkói Nemzeti Múzeum főépületébe. A kiállítás január 22.-éig látható. Már most a vártnál jóval többen tekintették meg, és még a karácsonyi időszak is előttünk áll, amikor is reméljük, hogy temérdek krakkói és idelátogató ismerkedik meg Munkácsy, Csontváry, Gulácsy, a nagybányai iskola vagy a Nyolcak alkotásaival.

Október végén következett a rendkívül frekventált krakkói könyvvásár, amely a Conrad Fesztivállal közösen szintén a magyar irodalom számos fontos egyéniségét látta vendégül. Grendel Lajos, Háy János, Röhrig Géza, Tóth Krisztina, Németh Gábor is szerepelt a könyvbemutatókon, Cserna-Szabó András és Darida Benedek pedig főzéssel és ebéddel egybekötött beszélgetésen tárta fel a másnaposság egzisztenciális dimenzióját. Mivel halottak napja is közel járt és a magyar irodalom az elmúlt években nagyon sok jeles képviselőjét veszítette el, a Magas Zsinagógában (Synagoga Wysoka) a vendégek elhunyt író- és költőtársaikról emlékeztek meg.

A Nemzeti Filharmonikusok lengyelországi turnéja egyúttal főhajtás is volt a nem sokkal korábban elhunyt Kocsis Zoltán emléke előtt. A zenekar egy hét leforgása alatt hat lengyel városban szerepelt. Az állandó utazgatás mellett a zenészek dolgát újabb karmestercserék nehezítették meg, mégis fantasztikusan szerepeltek. A zenekar honlapján minderről hivatalos beszámoló is olvasható. A magam részéről még hozzátehetem, hogy az első - krakkói - és az utolsó - katowicei - hangverseny, amiket hallottam, nagyon különbözött egymástól, mégis mindkettő óriási zenei élmény volt. A krakkói Filharmoniában Kovács János egyben, szünetek nélkül vezényelte le Bartók Concertóját, a groteszk részeket nagyon megmozgatta, kiemelte, szinte buffósra vette. Vajda Gergely a Lengyel Rádió Szimfonikusainak katowicei hangversenytermében lépett fel a zenekarral, amelynek az akusztikája - most úgy éreztem - túl jó. Túl földöntúli, kozmikus, talán túl tökéletes a mi földi fülünknek, és a mű is így "jött át", Vajda Gergely rendkívül precíz vezényletével. - A Szimfonikusok új épületéről tavaly márciusban írtam egy rövid ismertetőt, de akkor nem említettem, hogy a nagyteremben minden hangszer külön-külön és egyszerre szólal meg, mintha rengeteg szólózenész játszana egymás mellett. A zenészektől hallottam, hogy ez a hatás a színpadon is érvényesül, saját magukat is nagyon jól hallják a többiek mellett.

A krakkói főtér legszebb reneszánsz palotájában, a Pałac Pod Baranami-ban működő artmoziban (Kino Pod Baranami) november elején kezdődött és még mindig tart az Ahol kirobban az igazságos harag. A magyar film és a sztálinizmus című filmciklus. A rendezvény címe idézet, Tadeusz Śliwiak Dal a vérről című költeményéből származik. Most csütörtökön a Húsz óra, egy héttel később A tanú látható. A rendezvényről a mozi honlapja itt ír.

Néhány napja Krakkóban, a 10-es (esetenként a 9-es) villamos vonalán egy "56-os" szerelvény közlekedik lyukas zászlóval és "el a kezekkel Magyarországtól!" felirattal. A villamos oldalán (talán végállomásokon alaposabban is végig)olvasható - szöveg arról a többezres néma tüntetésről számol be, amelyet a krakkói egyetemi hallgatók Forradalmi Bizottsága szervezett 1956 novemberében. A házak falain és a villamosokon is jelentek meg a hatóságok által "provokálónak" bélyegzett feliratok, innen az ötlet.

December 8.-án és 9.-én Wacław Felczak-emlékkonferencia lesz a Jagelló Egyetemen. Wacław Felczak történész professzor a lengyel-magyar kapcsolatok legendás alakja, a II. világháború alatt a föld alatti lengyel állam futára, a kommunizmus idején az ellenzék egyik kulcsfigurája volt. Idén lett volna száz éves, és ez a kerek évforduló egybeesik a Visegrádi Együttműködés megalakulásának 25. évfordulójával is, ezért a konferencia előadói a magyar-lengyel kapcsolatok mellett a közép-európai történelem kérdéseiről is beszámolnak majd.

December 12.-én nyílik a Galícia Zsidó Múzeum magyar vonatkozású tárlata, a Júda magyar oroszlánjai. Az I. világháború zsidó származású magyar katonáiról szól majd, akik egyébként komoly kultúrsokkot éltek át, amikor szembetalálták magukat a galíciai haszidokkal.

Az évaddal kapcsolatos tolmácsolási feladatok nagyon lefoglaltak, ezért pótlom csak most a mulasztásomat. Ha új eseményekről szerzek tudomást, igyekszem itt is beszámolni majd róluk. Az eseményekről lengyelül a http://magyarevad.hu/pl/ honlap tájékoztat. Az évad főszervezője a Varsói Magyar Kulturális Intézet, a dél-lengyelországi események társszervezői Magyarország krakkói Főkonzulátusa és a helyi kulturális intézmények.

2016. október 19., szerda

Andrzej Wajda temetése

Kép a Hamu és gyémánt c. filmből - forrás: Cyfroteka.pl
"Csak hamu marad, hogy hulladék gyanánt
Széjjelszóródjék a szélben? – vagy marad
A hamu mélyén csillagfényű gyémánt,
Örök győzelmet hirdető virradat!..."

(Cyprian Kamil Norwid: A kulisszák mögött - Radó György fordítása)

Nem tisztem írni Andrzej Wajdáról - megtették ezt már mások, akik jobban ismerik és értik korszakokon átívelő művészetét. Két dologról írok csak: hogy nekem mit jelentett Wajda, s hogy mit jelentett Krakkónak. Nekem katarzist. Minden egyes filmjével. A lengyel irodalom legnagyobb remekeit vonultatta fel a szemem előtt, olyan értelmezésben, amely nem halványította el és nem hamisította meg az eredeti mű mondanivalóját, sőt, még rátett egy lapáttal. Én pedig egyre közelebb éreztem magamhoz ezt az irodalmat, ezt a kultúrát. A Pan Tadeusz nézése közben jött el az a pillanat, amikor már a magaménak éreztem.

Hogy Krakkónak mit jelentett Wajda, azt minden ideérkező láthatja. A város szívében, a Mindenszentek terén (pl. Wszystkich Świętych), a Városháza mellett áll a Wyspiański-pavilon, melyet a város a filmrendező kezdeményezésére állított. A pavilonban idegenforgalmi információs iroda működik, legszembetűnőbb és legfontosabb feladata azonban az, hogy három lengyel királyokat ábrázoló üvegablaknak adott helyet. Terveiket a zseniális krakkói összművész, Stanisław Wyspiański (1869-1907) készítette a Wawel székesegyháza számára. A XX. század elején azonban a három alkotás túl radikálisnak tűnt. A művész Jámbor Henriket halála pillanatában ábrázolta (tatárok ölték meg a legnicai csatatéren), Nagy Kázmérnak az oszladozó holttestét mutatta be (Wyspiański jelen volt a király szarkofágjának felnyitásánál), saját védőszentje, Szent Szaniszló pedig furcsa szellem vagy látomás formájában szerepel a tervein. Az üvegablakok ezért csak a XXI. század elején készültek el az S. G. Żeleński Krakkói Üvegablak Műhelyben, ugyanott, ahol száz évvel korábban maga a mester is alkotott.

A Wyspiański-pavilon - forrás: krakow.pl

Stanisław Wyspiański: Nagy Kázmér - az üvegablak és tervei az S. G. Żeleński Krakkói Üvegablak MűhelybenForrás: krakow.pl  

Wajda és felesége, Krystyna Zachwatowicz másik nagyszabású krakkói műve a Manggha Japán Művészeti és Műszaki Múzeum, amely a nevét Feliks Jasieński "Manggha" műgyűjtőről kapta. A markáns, hullámvonalú épület talán az egyik első olyan kortárs építészeti alkotás volt, amely Krakkó központjában, a Visztula partján kapott helyet. Remekül látni a Wawel várából, kilátóteraszáról pedig remek fotók készíthetők az üvegfalán visszatükröződő Wawelről. Kiállításai szinte kivétel nélkül rendkívül érdekesek, a látogatás és művelődés után pedig japán teázó-szusizójában pihenhetünk meg. A múzeum már akkor gondolt a gyerekekre és akkor szervezett nekik külön programokat és gyereksarkot, amikor ez még messze nem volt trendi dolog. Nemrég új épülettel bővítették, ez az Európa - Távol-Kelet Galéria. Az intézményben október 27.-éig tekinthető meg az az Andrzej Wajdáról szóló kiállítás, amely eredetileg a művész 90. születésnapjára készült.

A "Manggha" a Wawelből - forrás: Wikipédia


Andrzej Wajda gyászmiséjét 14.30-kor tartják a Mindenszentek terén, a domonkos templomban. Hamvait Salwator városrész műemlék temetőjében helyezik örök nyugalomra.

2016. május 2., hétfő

Majówka / Off Camera

Szabadtéri fesztiválmozi a plac Szczepańskin - forrás: krakow.naszemiasto.pl

Bár az időjárás nem kényeztet el bennünket, Krakkó mégis szinte teljesen elnéptelenedett. Tart a majówka, a majális, amely Lengyelországban jóval hosszabb, mint máshol. A lengyelek ugyanis nemcsak május 1.-jét ünneplik, hanem 3.-át is, amely az 1792-es alkotmány beiktatásának évfordulója. A május 3.-ai alkotmány Európa első modern alkotmánya volt; történetéről és rendelkezéseiről itt olvashatunk magyar nyelven. Magyarországon az alkotmány ünnepe az államalapító király egyházi ünnepét elfedő kommunista ünnep volt. Lengyelországban azonban 1981 előtt kifejezetten tilos volt az alkotmány ünnepéről megemlékezni (május 1.-je után a hatóságok minden zászlót leszedettek), 1989-ig között pedig ezen a napon gyakran gumibottal, vízágyúval szétkergetett ellenzéki tüntetésekre került sor. A kommunizmus elleni harcban itt is jelentős szerepet játszott a katolikus egyház, amely május 3.-án tartja Szűz Mária, Lengyelország királynéja ünnepét.

Ma már április utolsó napjaitól május 3.-áig virít a házakon, tereken, parkokban és a villamosokon a fehér-piros lobogó. Rengetegen elutaznak ilyenkor; olyan években, amikor 1.-je keddre, 3.-a pedig csütörtökre esik, sokan a fennmaradó három napra is szabadságot vesznek ki, és kilenc napos előnyaralásra indulnak. Temérdek lengyellel találkozhatunk ilyenkor Budapesten és a magyarországi fürdőhelyeken.

Veronika kettős élete - forrás: youtube.com

Aki Krakkóban marad vagy Krakkóba készül, annak remek programot jelenthet az idén Netia Off Camera néven futó független filmfesztivál. Krakkó immár 9 éve ad otthont az Off Camerának, amelyre olyan ismert rendezők is ellátogattak, mint Luc Besson, Peter Weir vagy Volker Schlöndorff. A fesztiválon szereplő lengyel és külföldi filmalkotásokat nemzetközi zsűri választja ki, amelynek élén mindig ismert lengyel filmes személyiség áll. Az idei megnyitó díszvendége Julie Delpy volt, a zsűri elnöke Krzysztof Zanussi. A filmeket Krakkó legjobb mozijai vetítik: a Főtér sarkán, a reneszánsz Kosos-palota emeletén található Kino Pod Baranami, a szintén az óvárosban működő, százéves múltra visszatekintő ARS (św. Tomasza 11), valamint a modernizmus szellemében épült, ma is izgalmasan ható Kino Kijów (al. Krasińskiego 34), de egy részük a Małopolski Ogród Sztuki (Kis-lengyelországi Művészeti Kert) elnevezésű új, érdekes kialakítású kulturális központban is látható.

Małopolski Ogród Sztuki, ul. Rajska 12 - forrás: architektura.info

A mozikba 15 zł-s belépő érvényes, a belvárosi plac Szczepański szabadtéri képernyőjénél azonban - igaz, vastagon felöltözve - ingyenesen mozizhatunk. A tavalyi év francia, német, angol, spanyol, görög, belga, bosnyák, libanoni, indiai, amerikai stb. alkotásai mellett a retrospektív részben olyan ismert filmek is megjelennek, mint a Million Dollar Hotel, a Hana Bi vagy a Veronika kettős élete. A fesztivál május 8.-áig tart, a részletek a rendezvény honlapján olvashatók lengyel és angol nyelven.

2015. december 2., szerda

A krakkói betlehem

Betlehem-verseny a Főtéren - forrás: krakow.pl
Holnap, december 3.-án délelőtt lesz a krakkói betlehemépítők versenye - mint 1937 óta minden év december első csütörtökén, a Főtéren, a Mickiewicz-szobornál.

A középkori eredetű betlehemes játékokat a XVIII. században kitiltották a krakkói templomokból, mivel vásári hangulatuk az illetékesek szerint sértette a templomok komolyságát. Az ilyen jellegű népi színdarabokban valóban voltak buffo-szerű elemek; érdemes tudni, hogy a komikum kedvéért a lengyel betlehemes játékokban különböző népek és etnikai csoportok képviselői, így magyarok is szerepeltek, akik általában a lengyeleket a magyar szóra emlékeztető halandzsa-nyelven mondták szerepüket. - A betlehemes játékok kitiltása után népszerűvé váltak a hordozható utcai Betlehem-modellek, amelyek lehetővé tették a köztereken történő színjátszást. Ezekből fejlődött ki a XIX. század második felében a krakkói betlehem (lengyelül: szopka - pajtácska), amelynek jellegzetes elemei a leghíresebb és legfelismerhetőbb krakkói épületeket, vagyis a Mária-templom és a waweli székesegyház tornyait ill. kupoláit, a Posztócsarnokot, a Flórián-kaput vagy a Barbakánt mintázzák. Általában megtalálhatók rajtuk a kulcsfigurák, vagyis a Szent Család, az angyal, az ördög, a krakkói népviseletes alakok, valamint olykor a Lajkonik vagy a krakkói sárkány is. A betlehemépítők hónapokig dolgoznak művükön. Az épületek vázát általában fából és kartonból készítik, amit színes fémfóliával vonnak be, a nagyobb modellek belsejébe sokszor világítást is tesznek, és nem ritka a forgó részekkel vagy mozgó figurákkal ellátott modell sem. A győztes pályaművek - mini, kicsi, nagy és óriás kategóriában - december közepétől február közepéig tekinthetők meg Krakkó Város Történeti Múzeumában, a Főtér sarkán. Aki lemaradna róluk, ne csüggedjen: egy óriási betlehemet egész évben megtekinthet a ferences kolostor kerengőjében.

A ferences kolostor betleheme használat közben, karácsonyi időszakban
Forrás: krakow.naszemiasto.pl



2015. november 13., péntek

Magyar királylány ette az első krakkói perecet :)

Fotó: Krakkó blog

Nincs olyan turista, aki Krakkóban járva ne evett volna perecet (hacsak nem él gluténmentes étrenden - akkor Krakkóban ezeket javasolom neki). Magyarul azonban még nem láttam külön cikket erről a finomságról, úgyhogy itt most kerek perec megmondjuk róla az igazságot.

A krakkói perec hivatalos neve obwarzanek, ami szabad fordításban "rövid ideig főtt"-et jelent. Sütés előtt egy pillanatra valóban forró vízbe mártják, ez adja jellegzetes állagát. A főzés nem tipikusan krakkói technika - Magyarországon a Nyugat-Dunántúlon is készítettek sült-főtt perecet. Ami a krakkói finomságot a főzés mellett egyedivé teszi, az a sodrott karikaforma és a készítés helye. Az obwarzanek ugyanis védett eredetű termék, csak Krakkó városában, valamint a krakkói és a wieliczkai járás településein süthető. Többféle ízben kapható - a sós, a mákos és a szezámmagos mellett ma már sajtos vagy magkeverékes perecet is vásárolhatunk.

Forrás: krakow.pl

Az obwarzanek első említése 1394-ből származik. Jagelló Ulászló király és felesége, Anjou (Szent) Hedvig udvartartásának számfejtője írta le ezeket a szavakat: "Dla królowej pani pro circulis obrzanky 1 grosz" ("Királyné asszonynak pro circulis perec 1 garas"). Vagyis Nagy Lajos királyunk lánya volt az első név szerint ismert ember, akiről tudjuk, hogy fogyasztotta az akkor még csak nagyböjt idején sütött krakkói perecet. Száz évvel később, 1496-ban János Albert király privilégiumot adott a krakkói pékeknek, amelyben megtiltotta, hogy más városok is készíthessenek ilyen perecet - vagyis az obwarzanek már több mint ötszáz éve védett eredetű krakkói termék.

Bagel - forrás: Wikimedia Commons

Sok lengyel tévesen német eredetű szóval precelnek nevezi az obwarzaneket - a precel azonban a mi perecformánkra készült sós süteményt jelenti. A külföldiek a bagellel szolták összetéveszteni, amely azonban egészen más sütemény, a zsidó konyha készítménye, nem főzik és nem csavarják, a végeredmény pedig az obwarzaneknél jóval puhább és omlósabb sima karika. A bagel neve a jiddis beiglből származik, vagyis a mi bejglinkkel egy tőről fakad, gyökerét pedig a német beugen ("hajlít") ige képezi. Egy 1610-es forrás szerint az asszonyok gyermekszülés után kaptak ingyen bagelt a városi tanácstól. New Yorkban lengyel zsidó bevándorlók tették népszerűvé a karika alakú péksüteményt, amely a tengerentúli ív (Bogen) befutása után visszatért Krakkóba, és ma ismét kapható Kazimierz városnegyed egyik éttermében.